Egyszer volt, hol nem volt Magyarország
A szerző megjegyzése:
A mesében szereplő személyek,
szituációk, helyszínek mind kitaláltak,
csak a szerző fantáziájában születtek.
Ha bár milyen személy vagy
szervezet magára ismer, csak a véletlen műve.
Valamikor réges-régen hét derék vezér hont keresett. Esténként a tűz körül beszélgettek és álmodoztak, hogy milyen földet szeretnének maguknak. Árpád vezér hosszan hallgatta derék társait, miközben a tűz lángjait nézte révetegen. Aztán felállott, mire a többiek elhallgattak. Csend telepedett a táborra, csak a tűzben égő fa ropogott. A derék és bölcs vezér, ki a népének a legjobbat akarta, így szólott: álmot láttam! Álmot láttam, melyben csodálatos vidéken jártunk. Dús füvű legelőket, édes szőlőtől illatozó lankákat, tiszta vizű patakokat és folyókat láttam. Úgy éljek odavezetlek benneteket! Eme kijelentését a vezérnek, üdvrivalgás fogadta, majd hajnalig tartó tivornya követte.
Hogy miként találták meg álmaik földjét, ez a mese, most nem taglalja. A lényeg az, hogy megtalálták, mert a hét bölcs és nemes vezér népének a legjobbat akarta, kitűzte a célt és nem nyugodott míg el nem érte azt.
Teltek-múltak az évek és a századok. Elejébe rettegett nép volt a magyar! Tüzes, bátor, makacs, összetartó. Határait, országát, népét és családját megvédő!
Az idő kereke megállíthatlanul forgott tovább s a régi nemes vezérek szelleme, lassan a múlt homályába veszett. Királyok, fejedelmek jöttek mentek de a magyar népnek már nem volt nekik szépet álmodó vezére. Az évszázadok lassan rabigát vertek az egykor oly büszke s nemes magyar népre. Idegen országok uralkodói mondták meg, hogy mi jó a magyarnak. A tüzes magyar vért idegen népek vérével hígították s a nép, a földesurak és vezérek rabszolgájává lett! Dicső országunk élére bábok kerültek kik gyakran kiszolgáltatták a nyájat a farkasoknak.
Háborúk jöttek, háborúk mentek. Nyert a magyar nagy csatákat de a történelem lassan maga alá gyűrte. Határait, földjét, javait megkurtították, elvették, meggyalázták. Ismét nagyot fordult az idő rozsdás kereke.
Új kor hajnala tündökölte be a kárpát medence egét, a demokrácia dicső kora.
E-kor regéit, krónikáit már mind ismerjük!
A Magyar termőföldnek s a Magyar föld termésének párja nincs a világon! De Magyar mezőgazdaságot fel kellet számolni, mert a külföld érdekei azt diktálták. A magyar meg egye a holland paprikát, az olasz paradicsomot. A magyar termelők és vállalkozók csak akkor tudnak talpon maradni ha termékeit portékáit arany áron mérik! Így biztosítanak piacot hazánkba a külföldi, szemét, gagyi, mérgező, olcsó termékeknek.
Holland földön nincs te.co. Miért? Mert a Holland vezér nagyon bölcsen azt mondta: megfizeted országom adta munkásait becsülettel? Mert ha nem, ne gondolt, hogy népem rabszolgaként bocsátom a rendelkezésedre. Erre a mamut orrát lógatva eloldalgott. Magyarországra jöhet minden mamut, tröszt és kartell! Vezéreink nem védenek meg minket, rabszolgaként ajánlják fel népüket. Adókedvezményt és támogatást kap az osztrák, francia, német és még kitudja mely ország szülötte és szabad kezet a magyar nép földbetiprására! Eközben Magyarország vezérei mind magasabb adókkal és megszorításokkal sanyargatja a magyar népet, önön működését adókból próbálva biztosítani és ezzel párhuzamosan minden más pénzügyi forrást külföldi kézre adva sodorja nemzetüket az enyészet felé. Így telnek az évek.
Nincs egysége, joga, támogatása Magyarországon a Magyarnak mert Magyar! A külföldit viszont tárt karokkal várja országunk, megadva neki mindent az életbemaradáshoz. Ezért nem a sokszor tényleg, áldatlan körülmények közül ide érkező külföldi hibáztatható, nem is az a gond, hogy Magyarország védő szárnyat ad! A gond az, hogy a magyar ember oldja meg maga a problémáit és a hetedik bőrt is lenyúzzák róla, hogy a "kisebbségnek" jusson, támogatásra, lakásra, ellátásra. Nem is olyrég egy vezérünk ezt mondta " ha nem tetszik el lehet menni "
Az újkorból eltelt több mint 20 év. E 20 év történéseit megvizsgálva joggal teheti fel az ember a kérdést: a magyar vezéreknek mi volt a célja? Árpád vezér álom földet keresett a népének mert a legjobbat akarta a népnek. Az elmúlt évek vezérei mit akartak a népnek és mit értek el? Hmm...
Lassan jön a tél és sok magyar fog fázni vagy merengeni a ropogó tűzbe bámulva, mert a gázt már nem tudja fizetni. Talán egyszer születik egy Magyar ember ki örökölte eleink szellemét s majd a népnek a legjobbat akarja!
Egyszer volt, hol nem volt egy ország, Magyarország
"Isten, áldd meg a magyart,
Jó kedvvel, bőséggel,
Nyújts feléje védő kart,
Ha küzd ellenséggel;
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt!"
Szerző: Pintér Sándor
http://dombovarclub.hu
Minden jog fentartva!